Sinen vagyok!

2011 március 8. | Szerző: lafemme1 |

 Pár nap, és jöhet az, amit vártam. Nagyon tanulságos volt a múlt hónap, érzem magamon, hogy azóta sokkal, de sokkal tudatosabban dolgozok, lazább vagyok, és nem görcsölök. A holnapom egy kicsit hosszú lesz, de a csütörtök és a péntek az én napom lesz. A szombatot meg izgalommal várom. Aztán jöhet utána három nap pihi.

Azt hiszem, hogy két év kellett ahhoz, hogy kialakítsam magamat. Bíznak bennem, számítanak rám, hisznek nekem, mert jót teszek. Élvezem minden percét, bármennyire is fárasztó. A szemek beszélnek. Néha én is csodálkozom, hogy tudom ezt napi tíz órában csinálni úgy, hogy korán kelek, későn fekszek. Mert most a lelkemben lendület van.

De valamit még mindig nem találtam meg. Vagy valakit. Ebben űr van bennem. Itthon most nyugi van, nagyon szar heteken vagyunk túl, de megbeszéltük. Én is túlreagálok néha dolgokat, de könyörgöm! Mondtam valaha, hogy tökéletes vagyok? Sőt… Én így szeretek élni, mert ez a rosszaság az énem része, és ha elkezdek itt édi-bédi ruhát felvenni az arcomra, akkor beszűkülök és nyűgös leszek. Szeretek belül vagány lenni, mert a tükörbe nézve tudom, hogy így születtem, így vagyok én és így akarok élni. Dehogy akarok én válni, dehogy akarom önmagamat megvalósítani és keresni az utamat. Járom az utam, csak egy zavar, hogy VALAKI hiányzik. Semmi másra nem vágyok, csak arra, akivel testileg-lelkileg egy húron pendülök. Nem tudom még mindig, hogy miért van bennem ez. Talán tényleg előző életemből jutott ez az érzés.

Pár nap múlva bemegyek a városba, és sétálni fogok. Nézelődni,  ügyet intézni, figyelni az embereket. Ezt mindig nagyon szerettem. Villamoson ülve, arcokat olvasni. Vajon rólam mit olvashattak le? Könyvesboltba, ruhaboltba, mindenfelé fogok menni, és beszippantom a belváros szmogos illatát. És figyelni, hogy vajon megtalálnám-e az emberemet. Vágyok utána nagyon, és akárhol is van, tudom, hogy itt kell lennie. Csak túl merev vagyok. Felveszem a hivatalos arcomat, és onnantól kezdve nincs közelítés. Csakhát mindenkinek nem adom könnyen a belsőmet.. Ugye megtalálom?