Visszatérés az élet nevű földre!

2011 február 1. | Szerző: lafemme1 |

 A mai napom nagyon korán és nagyon vidáman kezdődött. Főleg annak örültem, hogy vége van a januárnak. Azt hiszem ez az a hónap, amit a naptárból kihagynék. Még decemberig jó a tél, de minden januárban untam már, de februárban már van remény, hogy lassan világosodnak a napok és itt a tavasz. Úgyhogy a nehezén túl vagyunk.

Van egy rossz szokásom évek óta. Télen valahogy nem tudok nőiesen öltözködni. Megfagy a lábam, végig nadrágban vagyok, és még rendes csizmát sincs kedvem felvenni, ami csinos lenne, hanem olyan átlagos, kényelmeset hordok. Ebben nem érzem nőiesnek magamat, ami a tél elején nem zavar, sőt, még örülök is neki, de így három hónap után már elég volt.

A lelkem nagyon jól volt ma is. Valahogy úgy érzem, hogy ebben az évben sínen vagyok. Végre van esélyem tudatosan tervezni anyagilag is. Bár a pénz érdekel a legkevésbé, viszont annyiban fontos csak, hogy biztonságot ad. És akkor ez a biztonság ki is hat az életemre. Ha a szeretetemet kifejezem, az sokkal nagyobb boldogságot ad, mint bármennyi pénz is. Tudom, ha szórnám a nemlétező pénzemet, csak mindenféle idétlen és drága ruhát vennék, és akkor sem lenne jobb izlésem. Most viszont érzem, hogy veszek egy-egy ruhadarabot, és szép lassan tényleg a legjobbakat választom. Nem túl cicomás, természetes és kényelmes. És passzol is hozzám. Csak így tovább.

Jó lesz a február, többet süt a nap, pár hétvége és sok baráttal-rokonnal együtt töltött hétvégék elé nézünk. Péntek estétől hétfő reggelig kincs az életem, és ez annyira feltölt, hogy könnyebb minden hétköznap. Persze, aztán jönnek a statisztikák, hol jó, hol nem, bár én egyáltalán nem érzem magam veszélyeztetve, szívvel, lélekkel dolgozom és semmiféle erőfeszítést nem teszek azóta, amióta rájöttem, hogy ha hagyom, hogy természetesen, görcsök nélkül dolgozzak, akkor minden jobban megy.